A gazdaság kedvezőtlen kilátásai és a vállalkozások növekvő terheinek - minimálbér-emelés - hatására megcsappanhat a versenyszférában a foglalkoztatás. Míg korábban a jegybank elemző stábja kis mértékű létszámbővüléssel számolt, a helyzet megfordult, visszaesés jön 2012-ben és 2013-ban is csak enyhe javulást jelez előre a jegybank stábja a friss inflációs jelentésben. A munkahelyteremtés égető problémává nő, miközben kizárólag a közmunka programok hoznak létre munkahelyet.
Csak a közmunka
2011 közepén megállt a nemzetgazdasági foglalkoztatás elmúlt negyedévekben megfigyelt lassú bővülése. Az állami szektorban dolgozók száma stagnált, miközben a versenyszféra munkaerő iránti keresletében már csökkenést lehetett érzékelni. Miközben a kormány az aktív létszám bővülését célzó intézkedéseket hoz (rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, korai nyugdíjazás szűkítése, segélyezési rendszer szűkítése), a növekvő munkakínálatot jóformán csak a közmunkaprogramok voltak képesek felszívni.
Az elmúlt hónapokban egyre romló gazdasági kilátásokra és a bizonytalan hazai környezetre a vállalkozások a rugalmasabb foglalkoztatási formák előnyben részesítésével felelhetnek, pl. részmunkaidő, határozott idő, kölcsönzés. Ezek azonban a konjunktúra változására még inkább érzékenyek. A Beveridge-görbe lényegében azt mutatja, hogy az adott években mennyire könnyű elhelyezkedni, vagyis az álláskeresőkkel szemben mennyi üres álláshely áll rendelkezésre. Az látható, hogy a válság óta javulást jelentő lényegi elmozdulás nem történt.
Körbekezelés: Adóváltozást minimálbér-emeléssel, majd a minimálbér-emelést bérkompenzációval
Mint az már ismert, 2012-ben a személyi jövedelemadó rendszerében újabb változások lépnek életbe. Az adójóváírás kivezetésre kerül, megszűnik a bruttó havi 202 000 forint alatti jövedelmek adóalapjának szuperbruttósítása, illetve a munkavállalói járulékok egy százalékponttal emelkednek. A személyi jövedelemadó rendszerében bekövetkező változások önmagukban azt eredményezik, hogy változatlan bruttó bérek mellett az átlagbér alatt keresők nettó bérei jelentősen, akár 15-20%-kal is mérséklődnének - írja az MNB. A nettó bérek szinten tartása érdekében a kormányzat a jövő év elejétől a minimálbért 20, a garantált bérminimumot 15%-kal emeli. Mivel egyrészt a garantált bérminimum alatt a munkavállalók nagyjából harmada dolgozik, másrészt a minimálbér emelése a bérskála felsőbb szegmenseibe is tovagyűrűzik, a versenyszféra bruttó bérköltsége az elmúlt éveket meghaladó mértékben emelkedik, jelentősen növelve a vállalatok terheit és rontva jövedelmezőségi helyzetüket.
A kormányzat ezen hatás ellentételezésére bérkompenzációt vezet be, amely a nettó béreket szinten tartó vállalatok számára munkaadói járulékkedvezményt nyújt. A bérkompenzáció ugyan a többletköltségek közel kétharmadát fedezi, azonban a vállalatok feltételezésünk szerint egyéb csatornákon is alkalmazkodnak, hogy jövedelmezőségi helyzetük romlását elkerüljék.
Felvirágzik a "zsebbe fizetés" intézménye
Több ilyen alkalmazkodási csatorna is elképzelhető. 1) A szuperbruttósított adóalap részbeni eltörlése miatt tér nyílhat a vállalkozásoknak a visszafogottabb bérezésre, már csak azért is lehetőségük lesz erre, mert a munkaerő iránt továbbra is igen gyenge lesz a kereslet, így tehát a munkavállalók nem valószínűleg nem lesznek túl erős alkupozícióban. 2) Másrészről létszámgazdálkodásukat visszafoghatják, azaz legalább létszámstopok jöhetnek. 3) Újból erőre kaphat a szürke- és feketegazdaság, felvirágzik a "zsebbe fizetés" intézménye. Az ilyen megoldások egyik formája a részmunkaidőre való átjelentés is lehet (amely mellett a dolgozó valójában többet dolgozik, de azért feketén kap fizetést).
Az MNB elemzői szerint még ezek mellett is rosszabbodhat a vállalkozások jövedelmi helyzete ahhoz képest, mint az adóváltozások és minimálbér emelés nélkül lenne, ezért a beruházásaikat várhatóan elhalasztják.
A bruttó bérek visszafogásának döntően az átlagbér felett kereső munkavállalók lehetnek a fő vesztesei.
A vállalkozások számításba fogják venni még azt is, hogy bár jövőre lesz valamilyen bérkompenzáció, 2013-ban már a felére csökken, ezt követően pedig megszűnik. A bruttó bérköltség a béremelések miatt viszont a 2012-es magas szinten marad. Egy öt éves időtávon tervező vállalat, ha ezt felvázolja, és melléteszi a várható gazdasági kilátásokat, akkor újból erősen meggondolhatja bérezési és létszámdöntéseit.
A reálbér mindenütt csökken
Még ha végre is hajtják a nettó bérek megőrzéséhez szükséges kompenzációt a cégek, a jövőre az áfa-emelés nyomán megugró infláció miatt a reálbérek csökkenni fognak. 190 ezer forintos bruttó keresetig a reálbércsökkenés 5 százalékos lehet, és lényegében csak egy nagyon szűk rétegnek nem csökken a reálbére - amennyiben az elvárt béremeléssel számolunk.
Egymillió új munkahely, mint célkitűzés
Mint azt a Portfolio.hu virtuális hasábjain korábban írtuk, a 2012-es költségvetés kitekintő fejezetéből már nem volt kiolvasható az egymillió új munkahely terve. Tíz év alatt egymillió helyett már csak 400 ezer új munkahely szerepelt. Ezzel együtt jövőre még 1,5 százalékos foglalkoztatásbővüléssel számolt a tárca. A fentiek alapján úgy tűnik, ez összejöhet, ugyanakkor kizárólag a közfoglalkoztatás révén.
